A Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottságban a Magyar Rektori Konferencia, a Magyar Tudományos Akadémia, a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottság, a Felsőoktatási és Tudományos Tanács, valamint a Nemzeti Bologna Bizottság elnökei vettek részt. A testület munkáját Pálinkás József vezette.
Magyarországon több olyan egyetem is van, amelyben a felhalmozott szakmai tudás, az oktatók és kutatók képessége eléri azt a kritikus tömeget, amely a megfelelő támogatással Európában és a világon is elismert tényezővé teheti a magyar felsőoktatást. Arra törekedtünk, hogy azokat az egyetemeket válasszuk ki, ahol ez a kritikus tömeg megtalálható, és reméljük, hogy a címmel járó támogatásnak köszönhetően valóban sikerül a magyar egyetemeknek Európa élvonalába kerülniük - mondta a "kutatóegyetem" cím odaítélésére rendezett ünnepségen az MTA és egyben a Kutatóegyetemmé Minősítő Bizottsága elnöke, Pálinkás József.
Azoknak, akik a felsőoktatásba jelentkeznek megalapozott, használható, versenyképes és a jövőben is alkalmazható tudásra és diplomára van szükségük, olyanra, amelyet Magyarországon és Európában egyaránt elismernek. Ez szolgálja az egyén érvényesülését és az ország érdekét is. Éppen ezért az utóbbi években a felsőoktatásban tanulók számának növelése helyett a minőségi képzés támogatására törekedtünk. Ebben a folyamatban jelentős lépés volt az ország elit egyetemeinek kijelölése - mondta a "kutatóegyetem" cím átadásakor a miniszterelnök.
Bajnai Gordon felhívta a figyelmet arra, hogy az elitegyetemeknek az ország egészét kell szolgálniuk, és nem a társadalom elitjének intézményeiként kell működniük: "A szándékunk nem az, hogy a kutatóegyetemek a tudás bevehetetlen várai legyenek, hanem, hogy kapui nyitva álljanak minden tehetséges fiatal előtt" - fogalmazott.
A minősítés eredményét az oktatási és kulturális miniszter ismertette. Hiller István elmondta, hogy a "kutatóegyetem" cím elnyerői a Nemzeti Fejlesztési Ügynökség által lebonyolított európai uniós pályázat keretében 3 milliárd forintos támogatásban részesülnek, de a háromévente odaítélt cím az európai uniós források jövőbeli elbírálásában is jelentős szempont marad. Kiemelte a "kutatóegyetem" cím odaítélésében döntő bizottság munkájának jelentőségét is. "A testületet a magyar tudományos élet, a felsőoktatás és a kutatás egészének tudományos igényű áttekintésére vállalkozott" - tette hozzá.
Pálinkás József a minősítő bizottság munkáját ismertetve elmondta, hogy az értékelés szempontjaiként négy területet emelt ki a testület. Ezek közé tartozott a felsőoktatási intézmények kutatási kapacitása, a doktori képzés minősége, a létrejött művek és alkotások mennyisége és idézettsége, valamint azok hatása. "Nem véletlenül használom a mű és alkotás szavakat, hiszen a különböző tudományterületeken eltérő az eredményesség mércéje" - fejtette ki Pálinkás József. Az értékelés fontos szempontja volt az intézmények által, versenypályázati rendszerben elnyert kutatási, fejlesztési és innovációs források mennyisége is. Az egyetemek jövőbeli tervei és vállalásai 15%-ban számítottak bele a végeredménybe.  A különböző felsőoktatási rangsorok nem feltétlenül tükrözi hűen a valóságot, meggyőződésem, hogy az intézmények értékelésében a minőségi kategóriák meghatározásáé a jövő. Mi sem akartunk rangsort állítani, de kétségtelen, hogy a most kiválasztott öt egyetem kiemelkedik a mezőnyből. Remélem, hogy ez a minősítés egy olyan versenyt indít el a felsőoktatásban, amely a minőségi oktatás megteremtéséért, és nem egyre több diploma vagy valós teljesítménnyel nem alátámasztott tudományos fokozatok kibocsátásáért folyik majd - hangsúlyozta Pálinkás József.
Az ünnepségen elmondott beszédében Bajnai Gordon röviden összegezte a magyar felsőoktatásban jelentkező problémákat és beszámolt arról, hogy az egyetemek részéről egyre több panasz érkezik a felvett hallgatók felkészültségére. Hozzátette: a probléma orvoslására 2012-től 200 pontra növelik az egyetemi felvételi alsó ponthatárát, és több pontot osztanak az emelt szintű érettségi vizsgákért.