Pro Doctorandis-díjasok
Pro Doctorandis-díjasok
Pro Doctorandis díjasok
A Szövetség küldöttgyűlése a díj alapítása óta a beérkezett javaslatokról történt szavazás alapján Pro Doctorandis díjat adományozott a következő személyeknek:
Bazsa Györgynek, aki az Országos Doktori és Habilitációs Tanács (ODHT) elnökeként jelentős szerepet játszott az MTA-ODHT-DOSz háromoldalú megállapodás kialakításában. A doktori képzés koncepcionális kérdéseinek kidolgozásában, illetve a doktoranduszokat érintő országos szintű programokban való eredményes munkájával kiemelkedően sokat tett a doktori képzés fejlesztése érdekében. Aktív szerepe volt a Doktori Iskolák 2002. évi akkreditációjában. Személyes fellépése jelentősen hozzájárult az állami doktori ösztöndíjak összege kapcsán kialakult anomáliák megnyugtató rendezéséhez.
Csákvári Évának, a magyarországi tudományos fokozat értékét megteremtő és megőrző, a doktoranduszképzés stabilitását biztosító, és a doktoranduszok érdekeit legmesszebbmenőkig védő önfeláldozó munkásságáért.
Kroó Norbertnek, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkáraként jelentős szerepet játszott az MTA-ODHT-DOSz háromoldalú megállapodás tető alá hozásában. Tevékenységével jelentősen hozzájárult a doktori képzés elismertségének javításához, a tudományos közélettel való elfogadtatásához. A professzor úr emellett a doktorandusz rendezvények lelkes támogatója, a Tavaszi Szél konferenciák rendszeres előadója.
Makara Gábornak, aki az OTKA elnökeként, a MAB plénum és annak Doktori Bizottságának tagjaként, valamint a Semmelweis Egyetem Doktori Bizottságának elnökhelyetteseként kiemelkedő munkát végez a doktori képzés fejlesztéséért, a doktoranduszok, doktorjelöltek és posztdoktorok érdekében.
Mádl Ferencnek, aki oktatási miniszterként aktívan részt vett a doktori képzés jelenlegi rendszerének kidolgozásában. Köztársasági Elnök Úr tíz évvel ezelőtt az oktatási tárca vezetőjeként terjesztette a Parlament elé azt a törvénytervezetet, amely több évtized után, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, visszaadta a tudományos fokozat adás jogát az egyetemeknek, így megindulhatott Magyarországon is a PhD illetve DLA képzés. Az 1993. évi LXXX. törvény jelenleg is a felsőoktatás rendszerének alapját képezi és Köztársasági Elnök Úr kiemelt helyen kezeli az ország tudományos jövőjének - mint a társadalmi jólét zálogának - kérdését.
Róna-Tas Andrásnak, aki a MAB korábbi elnökeként, jelenleg tiszteletbeli elnökeként, illetve a MAB Doktori Bizottságának jelenlegi elnökeként jelentős szerepet játszott abban, hogy a DOSz tanácskozási joggal a MAB állandó meghívottja lett. A DOSz stratégiai partnere a doktori képzés koncepcionális kérdéseinek kidolgozásában, illetve a doktoranduszokat érintő országos szintű programokban. Jelentős szerepe volt a Doktori Iskolák akkreditációjában (2002), illetve a doktori szabályzatok törvényességi felülvizsgálatában. A doktori iskolák helyzetét feltáró, 2002-ben napvilágot látott nagyszabású tanulmány szerzője.
Stépán Gábornak, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanáraként, illetve az MTA levelező tagjaként, példamutató témavezetői tevékenységével kiemelkedően sokat tett a doktori képzés fejlesztéséért, a fiatal kutatók szakmai fejlődéséért.
Szendrő Péternek, aki az ODHT korábbi elnökeként jelentős szerepet játszott abban, hogy a DOSz tanácskozási joggal állandó meghívottja lett a Tanácsnak. A professzor úr a fiatal tudósok lelkes támogatója, a doktorandusz rendezvények állandó résztvevője, a Tavaszi Szél konferenciának többször volt házigazdája.
Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaságnak, amely szervezet a közgazdaságtani doktori képzés vállalati támogatásának terén a külföldi ösztöndíjakhoz való hozzájutás elősegítésével, a kutatási terep rendelkezésre bocsátásával és a doktoranduszok által elért eredmények közzétételének támogatásával évek óta anyagilag és szakmailag kiemelten támogatja a közgazdaságtani doktori képzést.
Bazsa Györgynek, aki az Országos Doktori és Habilitációs Tanács (ODHT) elnökeként jelentős szerepet játszott az MTA-ODHT-DOSz háromoldalú megállapodás kialakításában. A doktori képzés koncepcionális kérdéseinek kidolgozásában, illetve a doktoranduszokat érintő országos szintű programokban való eredményes munkájával kiemelkedően sokat tett a doktori képzés fejlesztése érdekében. Aktív szerepe volt a Doktori Iskolák 2002. évi akkreditációjában. Személyes fellépése jelentősen hozzájárult az állami doktori ösztöndíjak összege kapcsán kialakult anomáliák megnyugtató rendezéséhez.
Csákvári Évának, a magyarországi tudományos fokozat értékét megteremtő és megőrző, a doktoranduszképzés stabilitását biztosító, és a doktoranduszok érdekeit legmesszebbmenőkig védő önfeláldozó munkásságáért.
Kroó Norbertnek, aki a Magyar Tudományos Akadémia (MTA) főtitkáraként jelentős szerepet játszott az MTA-ODHT-DOSz háromoldalú megállapodás tető alá hozásában. Tevékenységével jelentősen hozzájárult a doktori képzés elismertségének javításához, a tudományos közélettel való elfogadtatásához. A professzor úr emellett a doktorandusz rendezvények lelkes támogatója, a Tavaszi Szél konferenciák rendszeres előadója.
Makara Gábornak, aki az OTKA elnökeként, a MAB plénum és annak Doktori Bizottságának tagjaként, valamint a Semmelweis Egyetem Doktori Bizottságának elnökhelyetteseként kiemelkedő munkát végez a doktori képzés fejlesztéséért, a doktoranduszok, doktorjelöltek és posztdoktorok érdekében.
Mádl Ferencnek, aki oktatási miniszterként aktívan részt vett a doktori képzés jelenlegi rendszerének kidolgozásában. Köztársasági Elnök Úr tíz évvel ezelőtt az oktatási tárca vezetőjeként terjesztette a Parlament elé azt a törvénytervezetet, amely több évtized után, a nemzetközi gyakorlatnak megfelelően, visszaadta a tudományos fokozat adás jogát az egyetemeknek, így megindulhatott Magyarországon is a PhD illetve DLA képzés. Az 1993. évi LXXX. törvény jelenleg is a felsőoktatás rendszerének alapját képezi és Köztársasági Elnök Úr kiemelt helyen kezeli az ország tudományos jövőjének - mint a társadalmi jólét zálogának - kérdését.
Róna-Tas Andrásnak, aki a MAB korábbi elnökeként, jelenleg tiszteletbeli elnökeként, illetve a MAB Doktori Bizottságának jelenlegi elnökeként jelentős szerepet játszott abban, hogy a DOSz tanácskozási joggal a MAB állandó meghívottja lett. A DOSz stratégiai partnere a doktori képzés koncepcionális kérdéseinek kidolgozásában, illetve a doktoranduszokat érintő országos szintű programokban. Jelentős szerepe volt a Doktori Iskolák akkreditációjában (2002), illetve a doktori szabályzatok törvényességi felülvizsgálatában. A doktori iskolák helyzetét feltáró, 2002-ben napvilágot látott nagyszabású tanulmány szerzője.
Stépán Gábornak, aki a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem tanszékvezető egyetemi tanáraként, illetve az MTA levelező tagjaként, példamutató témavezetői tevékenységével kiemelkedően sokat tett a doktori képzés fejlesztéséért, a fiatal kutatók szakmai fejlődéséért.
Szendrő Péternek, aki az ODHT korábbi elnökeként jelentős szerepet játszott abban, hogy a DOSz tanácskozási joggal állandó meghívottja lett a Tanácsnak. A professzor úr a fiatal tudósok lelkes támogatója, a doktorandusz rendezvények állandó résztvevője, a Tavaszi Szél konferenciának többször volt házigazdája.
Magyar Olaj- és Gázipari Részvénytársaságnak, amely szervezet a közgazdaságtani doktori képzés vállalati támogatásának terén a külföldi ösztöndíjakhoz való hozzájutás elősegítésével, a kutatási terep rendelkezésre bocsátásával és a doktoranduszok által elért eredmények közzétételének támogatásával évek óta anyagilag és szakmailag kiemelten támogatja a közgazdaságtani doktori képzést.