A DOSZ támogathatónak tartja, hogy a kormányzat - megőrizve a magyarországi főiskolai-egyetemi oktatás korábban kialakult értékeit - meg kívánja újítani a hazai felsőoktatási intézményrendszert, képzési struktúrát és tartalmat olyan módon, hogy az a Hazánkkal kapcsolatosan meglévő - elsősorban Magyarország Európai Uniós tagságából fakadó - nemzetközi elvárásokkal összhangban maradjon a jövőben is.

A DOSZ Elnöksége a véleményezésre megküldött koncepcióval - a doktori képzéssel, a doktoranduszok képviseletével - kapcsolatban az alábbi észrevételeket teszi:

1. Az új törvény szabályozott módon javasoljuk, hogy a doktorandusz hallgatói státus alakuljon át önállóan nevesített doktoranduszi státussá. Fontos, hogy a doktori képzésben való részvétel jelentsen teljes hozzáférést a társadalombiztosítási szolgáltatásokhoz, hogy a gyermekgondozási díj (gyed) összegének megállapításakor jövedelemként a doktori ösztöndíj alapul vehető legyen, továbbá, hogy számítson bele a nyugdíjjogosultság alapját képező szolgálati időbe. Ezt a jelenlegi szabályozás nem biztosítja.

2. Az új Ftv.-koncepciónak megfelelően szükségessé válik a doktoranduszok képviseleti rendszerének átalakítása (hiszen a törvény-koncepció 22. oldala is "a doktoranduszok választott képviselőjéről" szól, amely értelmezésünk szerint az önálló választási eljárást jelenti). (Annál is inkább, mert amennyiben az előző javaslat elfogadásra kerül, érdekköreik, érdekprioritásaik eddigi különbözősége mellett a doktoranduszoknak immár státusa is különbözővé válik. Figyelemmel arra, hogy a felsőoktatási szféra valamennyi eltérő státusú csoportja - közalkalmazott, hallgató - rendelkezik önálló érdekképviseleti szervezettel mind országos, mind intézményi szinten, elengedhetetlenné válik az immár önálló státussal rendelkező doktoranduszok intézményi érdekképviseleti rendszerének kialakítása.) Ennek megoldása érdekében az alábbi két alternatív javaslatot fogalmazzuk meg.

o    1. változat: Az országos doktorandusz érdekképviseletet az Ftv. hozza létre, és részére jogi személyiséget biztosít, tagjai a doktoranduszok. Az intézményi - kari - doktorandusz képviselők - akik megválasztásának, jogainak és kötelességeinek rendjét a doktori képzésről szóló kormányrendelet szabályozza - a törvény erejénél fogva tagjaivá válnak az új országos képviseleti szervezet legfőbb döntéshozó fórumának

o    2. változat: A DOSZ megtartja jelenlegi egyesületi formáját, amit az új Ftv. is nevesít. Az intézményi doktorandusz érdekképviseletek küldöttei a DOSZ tanácsadó testületét alkotják, ekként csatornázva be az országos képviselet rendszerébe a lokális érdekeket (Ebben az esetben is szabályozni kell az intézményi - kari - doktorandusz képviselők megválasztásának, jogainak és kötelességeinek rendjét a doktori képzésről szóló önálló kormányrendeletben.)

3. Szükségesnek látszik a jogilag különálló fokozatszerzési eljárás, és ezzel együtt a szervezett képzésben való részvétel nélküli fokozatszerzés lehetőségének megszüntetése. A doktori képzés egyik legfőbb problémáját a jelenlegi jogszabályi környezetben a szervezett képzésen kívüli fokozatszerzési eljárás jelenti. Felfogásunk szerint a doktori képzés teljes képzés: a jelentkezéstől, felvételtől a doktori fokozat megszerzéséig kell, hogy tartson. Az általunk elképzelt modell hozzájárulna ahhoz, hogy a fokozatszerzések többsége 30 éves kor előtt történjen meg, azaz a munkaerőpiacon a lehető legkorábban jelenjen meg a legmagasabban képzett munkaerő is (hozzájárulva a tudásalapú társadalom fejlődéséhez), nem 40-50 éves korban.

4. Üdvözlendő a predoktori ösztöndíjas esztendő (és finanszírozottság) törvényi szintű megalapozása. Mindezek mellett megállapítandó, hogy a jelenlegi javaslattól eltérően nem csak a (korábbi) állami ösztöndíjas doktoranduszok számára javasoljuk hozzáférhetővé tenni a lehetőséget, hanem bármely - a disszertációs témájában előrehaladott, kiváló kutatói, esetleg oktatói munkát végző - doktorandusznak odaítélhesse azt a felsőoktatási intézmény (mindezt a szabályzatában lefektetett gyakorlat szerint).

5. Üdvözlendő továbbá a doktoranduszok intézményen belüli oktatói tevékenységének, foglalkoztatásának rendezését célzó szándék, bár mindez a 9. számú melléklet szövege alapján jelenleg még nem kellően kidolgozott.

6. Üdvözlendő továbbá a DOSZ képviseleti jogosítványainak azon - törvényi szintű - megerősítése, hogy a Magyar Felsőoktatási Akkreditációs Bizottságba a jövőben szavazati jogú állandó tagot delegálhat szervezetünk (bár a miniszterelnöki kinevezés, amely a jelen szöveg esetében nem egyértelmű, ezen delegált tag esetében is - a testület tagságának homogenitása miatt - indokolt lenne).

7. A doktori ösztöndíjak növelése, értékállóságának törvényi szintű biztosítása elengedhetetlen. A DOSZ kimutatásai alapján az elmúlt 8 évben jelentősen csökkent a doktori ösztöndíj vásárlóértéke, amelyet - egyszeri, kb. 15-20 %-os - emelést követően minden esztendőben a fogyasztói árindex arányában lenne szükséges emelni, ezen értékállósági biztosítékot a létrehívandó jogszabályban kellene leírni.

A fentieket a DOSZ Elnöksége 2010. november 8-i ülésén határozatba foglalta.